A napokban Byron Scott arról nyilatkozott, hogy szükség van a Hornets palánk alatti játékának megerősítésére, így már dolgoznak azon, hogy valahogyan használható játékos kerüljön a festékünkre. A mai meccs sajnos ékes bizonyítéka volt annak, hogy amennyiben a Hornets az idei rájátszás résztvevője akar lenni, akkor változtatni kell a tábla alatt. A meccset 10-4-es rohanással kezdtük, majd egy perc alatt 10-10 lett az állás. 17-18-ig itt is-ott is estek be a kosarak, majd a negyed végéig 13-2-es rohanást kaptunk és innen már nem volt felállás. Persze küzdöttünk tovább, a 2 all starral felálló fővárosiak ellen, így a 11 pontos hátrányunkat a félidőre 5 pontra dolgoztuk. Ha már védekezni nem tudtunk, megpróbáltuk túldobálni a vendéglátókat, de a harmadik negyed végére Mason és Claxton kísérletei nem ültek, és így nem tudtunk feljebb zárkózni már. Az elmúlt négy meccsel szemben nemhogy 40, de még 50% alá sem tudtuk a Washington dobószázalékát erőltetni. Az előző meccsen a padról nagyon sok pluszt hozó Andersen és Claxton brutális estét produkált: Birdman 4 perc alatt három személyit halmozott fel, ami után már hímes tojásként bánt az ellenfelekkel. Claxtonnak pedig 10 dobáskísérlet kellett 4 pont összetákolásához... A meccset mégsem ezek az adatok jellemzik a legjobban: a Wizards kezdőcentere és kezdő erőcsatára összesen 24 lepattanót szedett le, nálunk ez a szám 13 volt. Nem tudtuk elejét venni a második szándékból visszatett labdák becsorgásának. Chris Paulon semmi nem múlt: 28 pontot (karriercsúcs), 11 asszisztot, 6 lepattanót, 4 labdaszerzést és 1 blokkot könyvelhetett el. Mindent elmond a meccsről, hogy a lepattanót kivéve minden kategóriában CP volt a legjobb Lódarázs, lepattanóban is csak eggyel előzte meg West (17 pont - 7 lepattanó). A csatár lehetett volna eredményesebb is, ha nem fújtak volna neki is össze gyorsan három személyit, így a padot kellett erősítenie. Butler és Snyder 12-12 ponttal fejezte be a meccset.

http://www.nba.com/games/20060120/NOKWAS/boxscore.html