Nem tudunk kikászálódni a gödörből továbbra sem, férfiasa meccsen a végjátékban maradtunk alul (összesen 7 technikait osztottak ki a bírók). Érdekes felfedezéssel kezdődött a találkozó: a mieink empirikus úton informálódhattak arról, hogy Foster a Liga egyik legjobb támadólepattanózója. Az első negyedben 11 alkalommal fordult elő Foster pályán tartózkodása alatt, hogy dobást hibáztak a vendégek, de hatszor Foster kezében landolt a lepattanó! Tehát ettük a pontokat második szándékból rendesen, még jó, hogy Mason és a héten ledorgált Snyder önmagukhoz képest is jól játszott, így csak 28-24-re buktuk ez a periódust. A következő negyedben is Snyder tartotta a frontot, de itt is buktunk, szintén 28-24-re. A harmadik negyedben aztán a személyik miatt addig alig játszó West játékával 14-2-t rohantunk, és a negyed felétől elkezdődött a kötélhúzásszerű hajsza, amely egészen a meccs végéig tartott: ettől a pillanattól fogva egyik csapat sem vezetett 5 ponttal többel. Az utolsó negyedet egy pont hátránnyal kezdtük, West hamar megkapta az 5. személyijét, ennek ellenére Scott szinte végig a pályán tartotta. Szűk három perccel a vége előtt be is dobta a Hornets utolsó pontjait, amivel átvettük a vezetést (90-89). Kár, hogy egy perc múlva Stojakovic egy trojkával beállította a végeredményt. Ezután Claxton kétszer is dobást rontott, szerencséjére mind a kétszer leszedte a patit PJ, de az öreg róka fél perccel a vége előtt eladta a labdát. Még ez sem lett volna végzetes hiba, mert az ellentámadást megúsztuk pont nélkül, sőt, CP még egy technikait is dobhatott 3 másodperccel a vége előtt, de kihagyta. Ekkor a bizonyos mindent eldöntő dobást West vállalta el, de a triplavonalon túlról ritkán szokott eredményes lenni a csatár. Ettől függetlenül ő volt a legjobb játékosunk 20 ponttal és 6 lepattanóval. Jó volt még Snyder és Mason (mindketten 16 ponttal és 5 lepattanóval). CP nem dolgozott rosszul a mezőnyben (8 assziszt, 7 lepattanó), de borzalmasan dobott (7 pont, 1/9). Törvényszerű, hogy nem lehet nyerni úgy, ha az ellenfélnek 16-tal több dobáskísérletet engedünk. Ám még így is odaérhettünk volna a végére, de 40 szabaddobásból csak 30-t dobtunk be, míg a Pacers 23-ból 20-t.
A baj nem jár egyedül: mivel a konkurens csapatok mind jól teljesítenek, lecsúsztunk a 8. helyre Nyugaton, és már csak egy vereséggel rosszabb nálunk a helyünkre pályázó Sacramento.

http://www.nba.com/games/20060310/INDNOK/boxscore.html