Izgalmas, hosszabbításos meccset játszottunk azzal a Philadelphiával, akik ellen két hete egy kiütéses vereséget sikerült kikozmetikázni pár pontos zakóra. A vendégeknél Iverson nem léphetett pályára, ahogyan nálunk Davis sem, tegnap sérültlistára is került az irányító.
Ragyogóan kezdődött a meccs hazai szempontból, igazi Scott-féle offenzíva vonult át a csarnokon, aminek főszereplője J.R. Smith volt. A Hornets újoncát reményeivel ellentétben kihagyták az All Star-gálán résztvevő újoncok keretéből, de a játékán nem látszott a sértődöttség: a Hornets első 15 pontjából 11-ben szerepet játszott, vagy bedobta a kosarat, vagy kihagyhatatlan helyzetbe hozta a társait. Ragyogó passzokat halmozott, de a negyed végére már a ló túlsó oldalára esett át, Magic Johnsonos asszisztokkal is szerette volna megörvendeztetni a nagyérdeműt, de a hát mögötti passzt még gyakorolni kell... Azért 12 pontos előnnyel le tudtuk így is az első negyedet. A következő játékrész elején aztán feltűnt a pályán az a Junior Harrington, akinek egy hete tettük ki a szűrét, és már a Denver is legyeskedett neki a hírek szerint, ám mint kiderült, a Hornets megkínálta egy 10 napos kontraktussal, és ennek nem tudott ellenállni az irányító. Ahogy a philadelphiai rohamoknak sem, a második negyedben kezdésként megfelezték a hátrányukat a vendégek. Említésre méltó esemény ezen túl nem nagyon történt ekkor, azon kívül, hogy egy bírói bakival kínálták meg Birdmant: a palánkunk alatt, de a körön kívül fogta a pozíciót, amikor Williamson tanítanivaló módon követett el vele szemben egy belemenést. Csak a bírók szerint nem történt így, Willimason 15000 torok nemtetszés-nyilvánítása közepette dobhatott két büntit, de az előny így is 11 pont marad a félidőre. A harmadik negyedet jobb lesz elfelejteni: 10-0-s rajtot vett a Phili, a támadásokat egyszerűen nem tudtuk befejezni, nagyon jól védekezett ekkor az ellenfél, és a dobóhelyzet nélkül elengedett dobásokból ragyogóan fordultak le Greenék. Az első félidőben sziporkázó P.J. Brown sorra hibázta a tempókat, Rodney Rogers tovább növelte addig sem csekély eladott labdáinak a számát, Lee Nailon meg megkapta az 5. személyi hibáját is, és mehetett a padra pihenni. Az ilyen jelekből való negatív történésekre vonatkozó következtetés-levonáshoz nem kell madárjósnak lenni: 2 perccel a negyed vége előtt kiegyenlített a 76ers.
Sokáig nem élvezték ezt az állást, Dickau szédületesen vezérelte a csapatot, és ha pár ponttal is, de miénk volt az előny. 19 másodperccel a rendes játékidő vége előtt Green védhetetlen duplája viszont azt jelentette, hogy a meccs folyamán először (kétpontos) előnyre tett szert a Philadelphia. Ekkor DD betört a festékre, majd a sarokban nézelődő Jacobsenhoz vágta a labdát, aki senkitől sem zavartatva hintette be a trojkát, és ismét a legjobb helyre került az előny:-) Erre Green szeretett volna ismét válaszolni, de az elrontott dobása csak egy hornetses lefordulásra volt elég, amiből Nailon 2 büntető bedobásával 3 pontra növelte a fórt. 0,4 másodperc volt hátra. Ha ekkor megkérdez valaki, hogy kire kell a Philadelphiából odafigyelni, akkor gondolkodás nélkül a tavalyi hárompontos-dobó verseny résztvevőjének a nevével válaszoltam volna. Hogy-hogy nem, a bepasszolt labda utat tudott találni Korverhez, aki a sarokból eresztette el a dobást. A bírók szerint még időben. 87-87 volt az állás.

Ám hál’ Istennek ezzel csak késleltetni tudták a vendégek a vereséget, a hosszabbítás most igazságot szolgáltatott: a második félidőre eltűnő PJ 6 pontot dobott be az utolsó 5 percben, valamint Jacobsen ismét bevállalt egy triplát, ezúttal a „hóhért akasztva,” Korver árnyékából volt eredményes.

+ a szezonban most először dobtunk 50%-kal a mezőnyből

+ 8. győzelmünkkel beértük az utolsóelőtti Atlantát

- 9 kihagyott szabaddobás, amely majdnem a győzelmbe került

Dan Dickau: 19 pont, 16 gólpassz, 5 lepattanó és 3 labdaszerzés. Nincs mit magyarázni ezeken a számokon. Illetve annyit meg kell jegyezni, hogy a 16 gólpassz karriercsúcsot jelent.

P.J. Brown: 20 pont, 10 lepattanó. A második félidei hanyatlás az ő lelkén szárad nagyrészt, de mi, azaz a szurkolók úgyis csak a hosszabbításra fogunk emlékezni (és persze a 20 pontos szezoncsúcsára).

J.R. Smith: 15 pont, 6 lepattanó, 5 gólpassz. Soha nem játszott még ilyen hasznosan az újonc. Ugyan dobott már ennél több pontot, de amit az első negyedben művelt, azt eddig nem tudtuk róla, mint egy veterán vezér, úgy vitte a csapatot a hátán. Azt el kell ismerni, hogy Smith nem tudja még kihasználni NBA-szinten sem elhanyagolható fizikumát, gyakran veszett el most is a betöréseknél a védők gyűrűjében anélkül, hogy blokkolták vagy faltolták volna.

Lee Nailon: 14 pont, 3 labdaszerzés.

http://www.nba.com/games/20050128/PHINOH/boxscore.html