Idei negyedik meccsünket toltuk az oaklandiekkel, és 2-2-re javítottuk a mérlegünket ellenük. Az első félidő a szélsőséges Lódarázs-teljesítményektől volt hangos: Rogers és Dan Dickau 26 pontot úgy dobott be, hogy egy kísérletet sem hibázott el egyikük se, ehhez a makulátlan mutatóhoz csapott oda 8 pontot 100%-kal Nachbar. Ennek ellenére 6 ponttal vezettek a Hódítok a nagyszünetben. Miért is? Mert J.R Smith az első félidőben csak lőtt, de nem töltött, és a múlt heti Warrirors elleni meccsünkhöz hasonlóan a Csapat (de főleg Rogers) tömérdek labdát adott el, és számolhatatlan mennyiségű támadólepattanót szedhettek Richardsonék. A baj nem járt egyedül, 24 perc játék után Rogers és DD faltproblémákkal küzdött. A harmadik játékrészben viszont gyökeres fordulat következett: először is sikerült megtalálni az addig 50%-kal dobó vendégek elleni hatásosabb védekezési módszert, másodszor J.R. Smith-t a szünetben bemutatták a gyűrűnek, és a barátságukat Smith 11 ponttal üdvözölte, harmadszor pedig 8 pontot szórt Nachbar (naná hogy ebben a negyedben is 100%-kal tüzelt a szlovén ágyúnk). A negyedik negyed elején aztán állva hagyott minket a GSW, 95-90-re is vezettek már, amikor P.J Brown rázta meg magát és ekkor ő szerzett 8 pontot. Az utolsó percre 3 pontos előnyt gyűjtöttünk, és a vendégek nem merték megkockáztatni ekkor a triplát, hanem több alkalommal is betörés utáni ziccerrel kísérleteztek, több alkalommal is sikerrel, de hiába faltolták rögtön valamelyik játékosunkat, senki nem hibázott a vonalról. A számításuk majdnem így is be vált, ugyanis 6 másodperccel a vége előtt Rodney Rogers eladta a labdát egy bedobás után (DD-t lecsapdázták, és így Richardsonhoz került a a laszti), ám J-Rich nem sokáig örülhetett a játékszernek, mert azt (igencsak vitatott körülmények között) rögtön lenyúlta tőle J.R. Smith. Az újonc rögtön időt kért, majd a bedobás után le is faltolták, ám ő is bedobta a kötelezőt, és hál’ Istennek Dunleavy – ellentétben a szezonbéli első meccsünkkel – most kihagyta a hosszabbítást jelentő triplát.
A szezonban most először dobtunk 50% felett mezőnyből.
A Hornets otthonában 1996 óta nem nyert a Warriors.

A meccs embere Bostjan Nachbar volt, aki nem először bizonyította, hogy az idén lejáró szerződése ellenére a következő években is az NBA-ben a helye: 19 pont, 5 lepattanó (5/5 tripla…).

Rodney Rogers: 20 pont és 9 lepattanó. Ha nem ad el 8 labdát (amellyel beérte a franchise-rekordot) , akkor ma róla szólnának a hírek.

P.J. Brown: 16 pont –  8 lepattanó: A reményt hozta vissza a negyedik negyedben.

Dan Dickau: 16 pont – 5 gólpassz: ragyogóan dobott, de sokat szabálytalankodott.

J.R. Smith: 15 pont – 6 assziszt: DD távollétében ő szolgálta ki a többieket. Bízzunk abban, hogy a második félidei formáját fogja többször hozni.

Casey Jacobsen: 15 pont – 5 gólpassz: Nem lennék meglepve, ha a Hornets jövőre is a soraiban szeretné tudni a hátvédet.

http://www.nba.com/games/20050211/GSWNOH/boxscore.html