Küzdelmes és szoros meccsen maradtunk alul Orlandoban, ahol a mérkőzés második félidejére az addig 10 pontot dobó P.J. Brown már nem tudott kijönni bokasérülése miatt. P.J. sérülékenységéről annyit, hogy karrierje során 893 mérkőzést játszott, és összesen 4-t hagyott ki (egyiket pl. egy közeli rokona halála miatt…). Ebben a szezonban viszont már nem illik az ilyenen meglepődni. A meccs New Orleans-i hengerrel indult, de a negyed végére a hazaiak beértek minket, és a meccs fele is döntetlen állásnál érte a csapatokat. Az első félidő Dickau és J.R. Smith nagy játéka lett volna, ha nem kapnak mind a ketten 3-3 személyit. A harmadik negyedben P.J. helyett Lampe kezdett, aki úgy gondolta, hogy birtokában van annak a tudásnak, amellyel eldöntheti a javunkra a meccset. Tévedett. 7 dobásából egy ment be, de Rodney Rogers-t nem sikerült lepipálnia, ő 2/14-es arányban dolgozott a mezőnyből. Ők ketten tehát 3/21-re voltak jók, és az a tény, hogy a vége előtt még J.R. Smith egy triplával egyenlíthetett volna, azt jelzi, hogy Dickau, J.R. és Jacobsen átlagon felülit játszott. Dan Dickau: 28 pont, 6 gólpassz. Hét triplája karriercsúcs, 28 pontja is az. A legvégére sajnos kipontozódott. J.R. Smith: 20 pont. Négy eladott labda és a triplamutatója árnyalja karrierje harmadik legtöbb pontját. Casey Jacobsen: 12 pont. Szükség volt rá is, hogy a végéig versenyben legyünk

http://www.nba.com/games/20050213/NOHORL/boxscore.html