Remek találkozón vagyunk túl a Nuggets ellen: az ellenfél ugyan kénytelen volt nélkülözni az egyik legjobbját, Anthonyt, de valószínűleg ők sem bosszankodtak akkor, amikor 2 hete úgy győztek le minket, hogy Speedy és Smith sérülés miatt az öltönyét mutogathatta csak. Az első negyedet még hátránnyal fejeztük be, de a második negyed végén már mi vezettünk, három eredményesen vezeklő játékosunk jóvoltából. Az első periódusban Claxton szórta a pontokat (7), a másodikban Smith dobott be 3 triplát, a harmadikban pedig Mason hálálta meg 12 ponttal azt, hogy kezdőként játszhatott. Azonban még ezek a kiváló egyéni teljesítmények sem tudtak magabiztos győzelmet hozni, amelynek két indoka volt: a túloldalon Andre Miller pályája egyik legjobb napját fogta ki, és egymaga 33 pontot tett a denveri közösbe. A másik ok David West harmatos játékában keresendő, a csatárnak tizennégyszer kellett dobást indítania ahhoz, hogy 8 pontot összeszedjen. A lényeg azonban az, hogy az első negyedet kivéve mindegyik játékrészt – és a meccset is – megnyertük. A meccs embere CP3 és Mason lett: az irányító nem a legfényesebben dobott, de a 10 pont, 9 assziszt, 8 lepattanó NBA-s karrierje során immár harmadik alkalommal komolyan súrolja a tripladuplás produkciót. D-Mase-től a 26 pont és 7 lepattanó az első igazán megsüvegelendő mutatvány Hornets-mezben. Elemi gondokat okoztak a sorozatos betörései és a közeli tempói a hazai védőknek. J.R. Smith két nappal ezelőtti borzadályát 16 pont, 5 lepattanó és 5 assziszt feledtette, Claxton 19 pontjára és 6 gólpasszára is csak csettinteni lehet, hiszen a padról beállva 24 perc alatt vállalt ennyit. PJ Brown megint dupladuplázott (10 pont-12 lepattanó), de még Rasual Butler is elérte a tízest (11). Az elmúlt öt alapszakaszbeli meccsünket elveszítettük a Denverrel szemben, utoljára 2004. januárjában győztünk ellenük.

http://broadband.nba.com/cc/playa.php?content=video&url=http://boss.streamos.com/wmedia/nba/nbacom/recaps/recap_213_nokden.asx

http://www.nba.com/games/20051130/NOKDEN/boxscore.html